Köszöntő

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm honlapomon!

Nem volt még saját honlapom, így kevéssé tudom azt, hogy milyen köszöntőt ildomos írnom. Pár szóban azt, hogy ki vagyok, nehéz lenne elmondnom, mint ahogy azt is, hogy miért lettem politikus.

srb3

Azaz - talán nem is lettem politikus, mert érzem én a parlamentben, hogy más vagyok, mint ott a legtöbben. Mintha kívülről, itthonról, kis városomból szemlélném, ami ott történik, és mindössze értetlen csodálkozással venném tudomásul, hogy ami ott zajlik, az nem értünk van. Nem a településekért, a falvakért, a vidékért és nem a nemzetért. Ami ott van, az csak kevesekért van, néhányak családjáért és néhányak baráti köréért - s ez így nincs jól.

Nem vagyok érdemben jelentős politikai szereplő, és a pártom - ami talán egyszer lehet az - a legkisebb frakció jelenleg a parlamentben. Mindent elkövetünk mi ott öten, de az nem elég, egyre világosabban látszódik: érdemi pozitív változásért többeknek, sokkal többeknek kell kiállnia.
Így nem tehetek mást, mint hogy krónikása vagyok egy számomra érthetetlen országgyűlésnek, egy kornak, és mindössze arra van módom, hogy elmondjam a véleményem, javaslataim.

Mikor ide kerültem a parlamentbe, azt gondoltam: az ellenzéki szerep arról szól, hogy lehet jobbá tenni a kormányzást. De a kormányzás, a kormánypárti frakciók ebből nem kértek, így most már más a szerepem: próbálom csökkenteni a károkozásukat minden erőmmel. Beszámolni a lopásokról, a pofátlan lenyúlásokról, és próbálok szemeket nyitogatni, hogy ez ami történik nem nemzeti, nem polgári, nem keresztény - és nem az országért van.

Azt hiszem szebben nem tudnám megfogalmazni politikusi ars poeticám, mint azt korábban már Fekete István megtette helyettem:

„Nem kívánok ragyogást,
pénzt, dicsőséget.
Csak egy tűzhelyet kívánok.
Hívó lámpa fényét, meleget azoknak, akiket szeretek.
Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet,
és kevés embert.
De az aztán Ember legyen!”

Ennyit akarok.

Ennyit, s mielőbb hazamenni Túrkevére, s elfeledni azt, hogy oly korban éltem én e Földön, ebben az országban, amikor a rossz nyert el jutalmat, arcunkba röhögött a gonosz, és kikérte magának, hogy nevén nevezzük. Mikor Dózsa népe, Rákóczi népe, Kossuth népe nem állt ki önnön érdekeiért, és hagyta magát félrevezetni, és jobban hitt csaló propagandának, mint a saját szemének. Mikor a társadalom lemondott saját magáról, gyermekeinek érdekeiről, egészségéről, jövőjéről.

Tudom, hogy azért is nem leszek igazán jó politikus soha, hogy hiányzik belőlem a kellő ambíció, hogy okosabbnak, jobbnak, tisztességesebbnek mondjam magam másoknál. Nem teszem, mert nem vagyok, sem jobb, sem bölcsebb, mindössze vállaltam, hogy mindent elkövetek, hogy helyet szorítsunk a mocsokban olyanoknak, akik jobbak, bölcsebbek és tisztességesebbek sokaknál. Helyet olyanoknak, akik méltók végre az ország vezetésére, és ilyenekből - nem tagadom, látok a pártomban pár embert. Itt is, ott is van pár ember, de még több van a pártokon kívül, akiknek végre segítenie kellene.

Azért vagyok itt, hogy minél több embert rávegyek: a közügyek intézése nem a hatalmasok monopóliuma, abban mind részt vehetünk. Mindannyiunk felelőssége, hogy olyan országot hagyjunk itt életünk végén, ami jobb lehetőséget, a boldogság több esélyét teremti meg gyermekeinknek, mint ami nekünk megadatott. nem mondhatunk le arról, hogy jobb tegyük a világunkat.

Azért vagyok itt, hogy segítsek felrázni honfitársaim, hogy megértsék: szakadék felé tart az ország, és néhányan ezzel igen jól járnak, és nem érdekel őket semmi és senki azokból, aki a vonaton vannak. Pedig jó sokan vagyunk a vonaton.

Ezen szeretnék változtatni, és ezen szándék megvalósítása érdekében tett tevékenységeim krónikájának van szánva ez a honlap, hogy beszámoljak munkámról, megosszam másokkal gondolataimat.

Fogadják olyan tisztelettel és szeretettel, ahogy azok íródtak, megfogalmazódtak egy jobb Magyarország reményében.

 

  • sajtt‡j kasz‡l‡s
  • 20160426041
  • 20160426044
  • akció
  • akció